Vannak könyvek, melyek akarva akaratlanul is segítenek az Úton vagy az Út megtalálásában. Most azokat a könyveket mutatom be, amelyek nekem segítettek.
A hatalom titkai
George R. R. Martin: Trónok harca - A
tűz és jég dala sorozat
A Trónok harca lebilincselő fantasy,
amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros
fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a
Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert
Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark
segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok
állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény
jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz
hatalom története elevenedik meg.
Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.
Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A tűz és jég dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.
Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.
Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A tűz és jég dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.
T.H.White - Üdv
néked Arthur, nagy király
Frank B. Linderman: Csinos Pajzs - A varjú indiánok orvosságos asszonya
Arthurról, a britek legendás
uralkodójáról sok száz éve írnak.
T. H. White klasszikus alkotása, az
elődök nyomdokairól letérve, nem csupán a hős, az ember
törénetét is elmeséli - gyermekkorától a legvégső ütközetig.
Oldalán Merlinnel, a varázslóval, és a Kerekasztal lovagjaival
ismét harcba száll hát Arthur király. A király, aki a mítosz
szerint átvészelt minden megpróbáltatást, és a legnagyobb
veszedelem órájában visszatér majd, hogy szorongatott népét
megsegítse.
Ez az indiános könyv más, mint a többi. Nem csak a harcról, a törzsek közötti háborúskodásról szól, hanem az észak-amerikai síksági indiánok hétköznapi életéről. Minderről Csinos Pajzs mesél, a varjú törzs legendás orvosságos asszonya, aki a 19. század végén még megélhette az ősi vándorló életmódot. Tolmáccsal és jelbeszéddel meséli el a szerzőnek nem könnyű, mégis gazdag és szép életét. A könyv lapjain megelevednek azok az idők, amikor a bölénycsordák még szabadon hömpölyögtek a végtelen síkságon. Csinos Pajzs az indián nők hétköznapjairól mesél csakúgy, mint az élet nagy dolgairól: udvarlásról, házasságról, gyerekszülésről és gyereknevelésről, a betegek áploásáról, a gyógyításról és nem utolsósorban a varázserejű álmokról.
Hosszú Lándzsa (A feketelábú főnök
emlékezései)
"Azok az indiánok, akiknek az
élményeit ebben a könyvben leírtam, több más törzzsel együtt
aránylag csak nemrégen kerültek kapcsolatba a fehér emberrel."
"A fehérek eljövetele előtt ezek az indiánok nyughatatlan,
harcias népek voltak, nomád módra, folytonos csatározások
közepette szüntelenül vándoroltak. A Sziklás-hegységtől
keletre fekvő vad ősterület uralkodó törzsét, a feketelábúakat
messze földön mint 'a síkság tigrisei'-t ismerték. A feketelábú
törzs leghalálosabb ellenségei a sziúk, a krík, az
assziniboinok, a varjú indiánok és a kutenék voltak - ezekkel
szinte megszakítás nélkül harcban álltak, egészen a fehér
ember térhódításáig. Ez a drámai korszak, amely a régi
törzsközi hadakozás periódusát az új uralkodó faj, a fehér
ember megjelenésének korával kapcsolta össze, az észak-amerikai
indiánok történetének talán legszínesebb, legmozgalmasabb
szakasza volt. Ennek a korszaknak az eseményeit írom most le, csupa
olyan élményt, amelynek hősei, a mi idősebb harcosaink még ma is
élnek..."
Ez a könyv úgy keletkezett, hogy Lame
Deer, azaz Sánta Őz, polgári nevén John Fire, a sziúk egyik
törzsének öreg sámánja összebarátkozott egy fehér emberrel, a
Kelet-Közép-Európából bevándorolt, részben magyar származású
Richard Erdoessel, beavatta őt az indián szertartásokba és
mítoszokba, és elbeszélte neki az életét. Erdoes elsősorban
festő- és fotóművész volt, első nagy írói sikerét ezzel a
szerzőtársi közreműködésével aratta. Neki köszönhetjük,
hogy az angolul alig-alig beszélő indián sámán visszaemlékezései
színes és eleven nyelven szólnak hozzánk. Amire pedig Sánta Őz
emlékezik, az sokféle szempontból érdekes és tanulságos. És
minthogy élete szorosan összefonódott népe életével, azt is
megtudjuk, hogy éltek a sziúk a rezervátumokban a huszadik század
első hetven évében, ami másfelől megmutatja a liberalizmusára
büszke amerikai társadalom olykor döbbenetes intoleranciáját az
övétől gyökeresen különböző kultúrával szemben. Ami pedig a
könyvben a legizgalmasabb, az éppen ennek a kultúrának a
bemutatása. Első kézből és nemegyszer működés közben
ismerjük meg a sziú indián világlátást, gondolkodásmódot,
szokás- és szertartásrendszert. És persze arra is fény derül,
hogy mit is jelent sámánnak lenni.
Eidzsi Josikava: Muszasi
Eidzsi Josikava egyike Japán
legtermékenyebb és legnépszerűbb íróinak. A Muszasi olyan
történelmi regény, amelynek öt kötetét számtalanszor
jelentették meg, generációk nőttek fel rajta, film- és
tévésorozatok tömege készült belőle, hiszen Japán élő
folklórjának része. Az első kötettel az olvasó egy hosszú
utazásra indul a felkelő nap országába, amelyet egykor szamurájok
és sógunok uraltak, és ahol a kard osztott igazságot.
Dan
Simmons: Káli dala
Robert Luczak egy eltûnt indiai költõ
kéziratának nyomában érkezik Kalkuttába. Kutatásai Káli õsi
kultuszához vezetik, amely halállal hódol istennõjének. Luczakot
magát és családját is elsodorja az egész világot fenyegetõ
erõszak hulláma, Káli dala.
A könyveket olvasva nem mindig az igazság tárul elénk, hanem olykor az emberi természetnek az az oldala, hogy döntéseink igazában való hitünk, hogy vezet minket tévútra.