2014. április 23., szerda

Létezés, örök élet, az élet értelme

Két idézettel kezdeném csekély monológomat :)
„ ... minden változik, egyedül a változás örök.” - Egri Lajos - A drámaírás művészete
„ A véletlenek olyan dolgok, amelyek szándékosan okoznak meglepetést. ” - Vass Attila

Sokat lehet olvasni a létről, létezésről, mindenki mást ír. Miért is? Mert mindenki másképp tapasztalja. Ezért szoktam én azt javasolni, annak ellenére, hogy írtam már erről magamnak és a blogomra is a tapasztalataimról, hogy a tapasztalataidra, érzéseidre hagyatkozz. Az érzéseink, ha igazán tisztán figyelünk rájuk, megmutatják nekünk azt az utat, amin haladva nem lesz bennünk kétség. Tudom, túlságosan körül írom, de egy érzést, hogy lehet konkrétan leírni. Főleg a sajátjaimat, mert azt nem Te/Ti érzed/érzitek, hanem én. Még ha oly hasonló is, piciny különbség van benne. Olvasni róla nem olyan, mint megtapasztalni. Nem mindegy, hogy elolvasom milyen finom a vadkanpörkölt tejszínes gombával, vagy megkóstolom. Át kell élni és az így szerzett tapasztalatot az "evilági" életbe olvasztani.
Az élet értelme: Ezen sokat lehet elmélkedni, agyalni, zsibbasztani idegpályáinkat, nem nagyon jutnánk előrébb. Nagyon sokat gondolkoztam ezen tinédzser koromtól egészen ifjú éveim elejéig és odáig jutottam, hogy igazából nincs értelme, de valamiért itt vagyunk, akkor mégis csak kell, hogy legyen. Fiatalon azon is elgondolkoztam, ha nincs értelme, akkor élni is felesleges. Mire eljutottam volna az élvhajhász életig vagy a gyors "távozásig", jött az első fiam. :) Sokáig nem foglalkoztam a témával, egészen 2010-ig. Akkor megint előtérbe került a spirituális világ számomra és olyan tapasztalásokban volt részem, amelyek nem hagynak kétséget bennem afelől, hogy az élet értelmére nem kell keresni a választ, mert nem biztos, hogy választ kapunk rá. Vagy ha kapunk is, nem biztos, hogy értenénk, ahogyan egy csecsemőnek is hiába magyaráznám a fúziós reaktor működését - pedig lehet, hogy érdekli -, nem megy vele sokra. Ahogy a 8 éves fiam sem érti meg a világ minden kincséért sem, hogy a Star Wars sorozatban az első film a IV. rész volt és nem az I. Egyszerűen nem érti, hogy mivel a IV. korábban készült, ezért elsőnek lehet nevezni. Mert a kérdése az volt: Melyik volt az első Star Wars film? Tudom, hogy másra gondolt, de a példa valahol jól ábrázolja a lét értelmére keresendő válasz hiábavalóságát.
Én nem tudom, hogy szembesültem-e a halállal gyerekként, vagy csak nem hagyott mély nyomot bennem. Passzolom. :) "A közelmúltban volt egy félelmetes élményem:"  Én is jártam így. Akár van lehetőség még egy utolsó alkalomra vele, akár nem, rá kellett jönnöm, mind a kettőnek oka van az életünkben. Akármelyik is, amelyiket átéljük, változást hoz létre bennünk, ami idővel olyan felismeréshez, apró változáshoz vezet minket, amit enélkül a tapasztalás nélkül nem tettünk volna meg. Fájdalmasak az ilyen élmények, de elengedhetetlen, hogy fejlődni tudjunk.
Örök élet: Szerintem nem okozna gondot. Csak akkor, ha a jelenlegi tudatunk élne örök életet. De ez nem lehetséges, mert más tudatszinten leszünk. Elviekben, mert még nem tapasztaltam meg, hiszen még köztetek vagyok :) Mint ahogy csecsemőként, gyerekként, serdülőként, ifjúként, felnőttként, idősként majd öregként is más tudatszinten vagyunk a tapasztalásainknak köszönhetően. Ha elfogadjuk ezt a ciklust folytonos állandónak, akkor az örök élet sem okozhat problémát, mert a tapasztalások útján más tudati szintre kerülünk.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Share

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More